Reumatológia: ízületi fájdalmak, ízületi duzzanatok

A reumatológia a mozgásszervek (gerinc, csontok, ízületek, inak, izmok) nem műtéti terápiájával foglalkozó orvosi tudományág, így a reumatológusok foglalkoznak az ízületi fájdalmak és duzzanatok gyógyításával is. Az orvosi fogalmak körébe tartozik az artritisz, ezen a kifejezésen az ízületek gyulladását értjük, a gyulladást fájdalom és az érintett ízület duzzanata kíséri. A duzzanat kialakulásának oka az ízületben felhalmozódó ízületi folyadék. Az elváltozás a kórképpel érintett ízület mozgástartományát negatívan befolyásolja, hosszabb távon az ízület deformitását idézi elő.

Az artritiszek (ízületi gyulladások) típusai

A kórkép lefolyása, a kóroki tényezők és a betegséggel érintett ízületek száma alapján elkülöníthető az artritiszek több típusa. Egyes típusokban mindössze egy ízület érintett, míg előfordulhat, hogy néhány, vagy sok ízület is gyulladttá válik. Van olyan artritisz típus mely gyors lefolyású, míg más esetekben a tünetek évekig, akár a beteg életének végéig fennállnak. A tünetek súlyossági foka mutathat hullámzó képet, míg egyes esetekben javuló vagy épp negatív irányba forduló tendencia a jellemző. Az artritiszek oka időnként nem tárható fel egyértelműen (rheumatoid artritisz), míg más esetekben a kórokozó diagnosztikai módszerekkel kimutatható (Lyme-kór).

A Rheumatoid artritisz

A Rheumatoid artritisz kialakulásának pontos oka nem ismert, az artritiszek közül az egyik legsúlyosabb mozgásszervi betegség. Körülbelül a hazai lakosság 1-2 százaléka érintett, a nők körében háromszor gyakrabban fordul elő a kórkép, mint férfiaknál. A tünetek megjelenése általában 35-55 év között kezdődik, bár a kórkép bármely életkorba tartozó pácienst érinthet.

A betegség a legtöbb esetben fokozatosan indul, a csukló, a kéz-,és lábujj ízületeiben, a bokában kezdődik. Vezető tünet, hogy az érintett ízületek fájdalmassá, nyomásra érzékennyé vállnak és duzzadtak lesznek. A betegek azt érzékelik, hogy reggelente az artritiszes ízületek merevek, csak bizonyos idejű „bejáratás” után nyerik vissza mozgástartományukat. A betegség diagnosztikája vérvizsgálaton, illetve képalkotó eljárásokon alapul, a beteg kikérdezése mellett. Kezelési lehetőségek a gyógyszeres terápia, mely mellett szükség lehet fizioterápiás kezelésre és megfelelő életmód változtatásra is. Súlyosabb esetben műtéti megoldás alkalmazása is szóba jöhet.

Minden artritisz típus esetében igaz, hogy az idejében feltárt kórkép terápiája hatékonyabb lehet, így a tünetek észlelése esetén minél előbb érdemes reumatológus szakorvoshoz fordulni a pontos diagnózis érdekében.