Szív- és érrendszeri betegségek 2. – Szív koszorúér szűkület

Szív koszorúér szűkület

A fejlett országokban a koszorúér-betegség következtében kialakult betegségcsoport a leggyakoribb halálok, a középkorúak 20%-át érinti. Nyugat Európa a megbetegedés terén javuló tendenciát mutat, de morbiditás terén Kelet- és Közép-Európában, így Magyarországon is sajnos növekedés tapasztalható, annak ellenére, hogy az akut tünetek ellátása terén az országos ellátás megszervezése világszínvonalú!

Nem befolyásolható rizikófaktorok közé sorolható az öröklött hajlam, az életkor, és a nem. (A fiatal férfiak veszélyeztetettebbek, klimax után pedig a nők hajlama nagyjából megközelíti a férfiakét). Koszorúér betegség kialakulásában további rizikófaktorok az emelkedett koleszterin-, trigliceridszint, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás, és bizonyos anyagcsere betegségek. A betegség kialakulására közvetett módon a stressz is hat, hiszen a stresszes életet élő ember hajlamosabb az elhízásra, egészségtelen táplálkozásra, kevés mozgásra, dohányzásra, de a fokozott mértékben felszabaduló és állandóan ható stressz-hormonok is elősegítik a helyzet romlását.

Tünetek

A koszorúér-betegség első enyhébb tünete lehet mellkasi fájdalom, az úgynevezett angina pectoris, mely még nem jár végleges szívizom-károsodással. Az angina pectoris leginkább fizikai, vagy pszichés terhelés hatására jelentkezik, párhuzamosan a szívfrekvencia növekedésével, ill. a koszorúerek görcsével. A behatárolható ideig tartó mellkasi fájdalom kisugározhat a nyakba, állkapocsba, és a bal karba. Súlyosabb kórkép az ún. instabil angina, mely nyugalomban jelentkező, vagy jellegében erősödő, vagy egyre kisebb terhelésre jelentkező fájdalom. A típusos fájdalom egyre gyakoribbá, erőteljesebbé válik és egyre tovább tart. Ez már tulajdonképpen a szívizominfarktus előjele, mely az esetek 1/5-ében sajnos be is következik. A szívinfarktus tünetei hasonlóak, csak sokkal intenzívebbek – a szorító-nyomó jellegű mellkasi fájdalomhoz hányinger, hányás, verejtékezés, nyugtalanság, szorongás, halálfélelem, eszméletvesztés társulhat. A szívinfarktusnál már van szívizomelhalás.

Diagnózis

A koszorúér szűkület kimutatására széles körben a terheléses EKG az egyik legalkalmasabb vizsgálati módszer. A vizsgálatot futószalagon, vagy kerékpáron végzik. A terheléses szívultrahang szintén hatékony diagnosztikus módszer. Ilyenkor fizikai, vagy gyógyszerrel elért terhelés hatására ultrahanggal figyelik a szív-kamrák falának mozgását. A nyugalomban és terhelés alatt végzett szívizom izotópos vizsgálata szintén segíti a diagnózist azáltal, hogy információt nyújt a szívizom vérellátásnak eltéréseiről. A koszorúereket katéteres beavatkozás nélkül is láthatóvá lehet tenni, nagy felbontású, ún. sokszeletes CT-berendezéssel.

Kezelés

A stabil angina pectoris ambulánsan is ellátható, de az instabil angina már kórházi felvételt, állandó orvosi felügyeletet igénylő állapot!

A koszorúerek szűkületeinek direkt gyógyítása szívkatéterezéssel történhet, melynek során az eret a szűkületnél egy az érbe bevezetett ballon segítségével megtágítják, és egy fémből készült hálót, ún. stent-et is behelyeznek a kritikus érszakaszra. Mint már írtuk, evvel foglalkozó munkatársunk (dr. Bokori György kardiológus) ezt a hasznos beavatkozást OEP által akkreditált állami központban el is tudja végezni az Ön számára.

A másik lehetőség a szívsebészeti úton történő gyógyítás, mely során a szívsebész a láb vénáiból, vagy a mellkasfalon futó verőerekből készít áthidalást (bypasst), melyeken a vér a szűkületeket megkerülve jut a szívizomhoz. Ez a beteg számára jelentős megterheléssel járó műtét, ezért az igény nagy, hogy még szélesebb terápiás területet nyerjen a katéteres beavatkozás.

Megelőzés

A megelőzésben fontos szerepet játszik a vérzsírok szintjének karbantartása, az elhízás elkerülése, a zsír- és koleszterinszegény, rostokban, tengeri halakban gazdag táplálkozás. A telített zsírsavak (főleg az állati eredetű zsírok) aránya ne haladja meg az összes zsír 1/3-át. Fontos a rendszeres testmozgás és lehetőség szerinti stressz mentes életvitel, vagy legalábbis stressz kezelési technikák alkalmazása. A már meglévő és ismert betegségekre oda kell figyelni, leginkább a magas vérnyomásra és a cukorbetegségre. A dohányzást mellőzzük!

Kérdéseivel, panaszaival várjuk Önt budapesti II. kerületi kardiológiai magánrendelésünkön a Medve Medical Egészségközpontban!