Szív- és érrendszeri betegségek 3. – Szívritmuszavar

Szívritmuszavar (arrhythmia, aritmia)

Szívritmuszavarok sokkal gyakrabban előfordulnak, mint gondolnánk. A legtöbb embernél élete folyamán többször jelentkezik kisebb, alig feltűnő ritmuszavar. Kezelést akkor igényel, ha panaszokat okoz.

Tünetek

A tünetek igen változatosak. Leggyakrabban szapora pulzus, rendszertelen szívdobogás, vagy éppenséggel pulzuskihagyás jellemzi, de okozhat szédülést, eszméletvesztést, ájulást is. A betegek sokszor úgy írják le a tüneteket, hogy „kihagy a szívem” vagy éppenséggel „össze-vissza ver”. A szívverés percenkénti számától függően beszélhetünk tachycardiáról, ha a szívfrekvencia 100/percnél magasabb, vagy bradycardiáról, ha 60/percnél alacsonyabb. Ettől függően a tünetek is különbözőek.

Tachycardia tünetei:

  • A szív kalapál
  • Nagyon gyors pulzus
  • A szív rendszertelenül ver
  • Szédülés
  • Teljesítőképesség romlása
  • Félelem és idegesség
  • Mellkasi fájdalom
  • Légszomj
  • Látászavar (fekete pontok a szem előtt)
  • Eszméletvesztés

Bradycardia tünetei:

  • Szédülés
  • A teherbírás csökkenése.
  • Idegesség, félelem
  • Kihagy a pulzus
  • Látászavarok (fekete pontok)
  • Eszméletvesztés

Diagnózis

A szívritmus rendellenességek kivizsgálása leggyakrabban monitorozással történik, mely lehet passzív vagy aktív, attól függően, hogy mennyire igényel a betegtől aktivitást.

Passzív monitorozás

Elektrokardiogram (EKG): Ez az egyik legelterjedtebb vizsgálat, mely segítségével, számos szívvel kapcsolatos probléma felismerhető.

Holter vizsgálat: 24 órán át tartó EKG megfigyelést jelent, miközben a betegre szerelt készülék folyamatosan rögzíti a mérési adatokat. A vizsgálat során a beteg mellkasára elektródákat, derekára egy hordozható EKG készüléket rögzítenek fel. A készülék a szív elektromos tevékenységét rögzíti a napi rutinfeladatok végzése közben, egyedüli kérés, hogy a készüléket ne érje víz.

Esemény monitor: Ezt a hordozható EKG készüléket otthon kell tartani és akkor kell felhelyezni, amikor szívritmuszavar érzése jelentkezik.

Echokardiográfia: A szakrendelésen elvégezhető vizsgálat során egy vizsgálófejet helyeznek a mellkasra, ami a szív méretéről, szerkezetéről és mozgásáról ad tájékoztatást. Itt leginkább a ritmuszavarhoz vezető morfológiai eltérések deríthetők ki.

Aktív monitorozás

Stressz teszt: Mivel bizonyos szívritmuszavarok fizikai terhelésre, mozgásra jelentkeznek, ezért a betegnek szobabiciklit kell tekernie, vagy futópadon futnia, fokozatosan emelkedő ellenállással szemben. Mozgás közben a szív működését EKG-val rögzítik. Ha a beteg nem tud mozogni, vagy az részére fájdalmat okoz, a szív terhelését gyógyszeres úton fokozzák.

Billenő asztalos vizsgálat. Visszatérő ájulásos rosszullétek kivizsgálásra alkalmazzák. A beteget ilyenkor egy billenő asztalra fektetik, és megvizsgálják, hogy mi történik, ha az asztal lassan álló helyzetbe megy át. Eközben a szívfrekvenciát és a vérnyomást folyamatosan monitorozzák.

Elektorfiziológiás vizsgálat: A vizsgálat során vékony csöveket (katétereket) juttatnak fel az ereken keresztül a szívüregbe. Elektródák térképezik fel a szívben futó elektromos impulzusokat. A szívet különböző frekvenciákkal ingerelhetik, annak kimutatására, hogy melyek okoznak szívritmuszavart. (ez az eljárás klinikánkon nem elérhető, csak jól felszerelt kórházi körülmények között kivitelezhető).

Kezelése

Pacemakeres kezelés: Amennyiben a szívfrekvencia nem éri el az életvitelhez szükséges gyorsaságot, tünetek esetében egyik kezelési mód a pacemaker behelyezése. A szabályos időnként elektromos ingert leadó készülék behelyezése kisebb műtét, kórházi körülmények között végzik.

A pacemaker a szívritmust normalizálja, ezáltal a tüneteket mérsékli, vagy megszünteti. A pacemakert a kulcscsont közelében ültetik a bőr alá. Az eszköz nem nagyobb, mint egy zsebóra, és egy hosszú (akár egy évtizedig is) élettartamú elemmel működik. Ha a szívfrekvencia túlságosan lelassulna, vagy a szív leállna, a pacemaker elektromos impulzusokat juttat el a szívbe.

A pacemaker működése a beültető intézet protokollja szerint rendszeres időszakonként tünetmentes esetben is kontrollálandó.

Megelőzés

Nemcsak szívritmus zavarok, hanem általában szívünk megóvására javasolt a szívbarát életmód folytatása, vagyis egészséges táplálkozás, és rendszeres testmozgás. Kerülni kell az olyan élvezeti szerek használatát, mint kávé, alkohol, drog, mert ezeket fokozhatják a betegség kialakulásának esélyét. Próbálja meg csökkenteni a stresszt az életében!

Jó, ha tudja!

Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak szívritmuszavart. Erről mindig tájékozódjon kezelőorvosánál!

Kérdéseivel, panaszaival keresse fel invazív kardiológusunkat (Dr. Bokri György) Budapesten a II. kerületben, a Medve Medical Egészségközpontban!