Szív- és érrendszeri betegségek 3. – Szívritmuszavar
Szívritmuszavar (arrhythmia, aritmia)
Szívritmuszavarok sokkal gyakrabban előfordulnak, mint gondolnánk. A legtöbb embernél élete folyamán többször jelentkezik kisebb, alig feltűnő ritmuszavar. Kezelést akkor igényel, ha panaszokat okoz.
Tünetek
A tünetek igen változatosak. Leggyakrabban szapora pulzus, rendszertelen szívdobogás, vagy éppenséggel pulzuskihagyás jellemzi, de okozhat szédülést, eszméletvesztést, ájulást is. A betegek sokszor úgy írják le a tüneteket, hogy „kihagy a szívem” vagy éppenséggel „össze-vissza ver”. A szívverés percenkénti számától függően beszélhetünk tachycardiáról, ha a szívfrekvencia 100/percnél magasabb, vagy bradycardiáról, ha 60/percnél alacsonyabb. Ettől függően a tünetek is különbözőek.
Tachycardia tünetei:
- A szív kalapál
- Nagyon gyors pulzus
- A szív rendszertelenül ver
- Szédülés
- Teljesítőképesség romlása
- Félelem és idegesség
- Mellkasi fájdalom
- Légszomj
- Látászavar (fekete pontok a szem előtt)
- Eszméletvesztés
Bradycardia tünetei:
- Szédülés
- A teherbírás csökkenése.
- Idegesség, félelem
- Kihagy a pulzus
- Látászavarok (fekete pontok)
- Eszméletvesztés
Diagnózis
A szívritmus rendellenességek kivizsgálása leggyakrabban monitorozással történik, mely lehet passzív vagy aktív, attól függően, hogy mennyire igényel a betegtől aktivitást.
Passzív monitorozás
Elektrokardiogram (EKG): Ez az egyik legelterjedtebb vizsgálat, mely segítségével, számos szívvel kapcsolatos probléma felismerhető.
Holter vizsgálat: 24 órán át tartó EKG megfigyelést jelent, miközben a betegre szerelt készülék folyamatosan rögzíti a mérési adatokat. A vizsgálat során a beteg mellkasára elektródákat, derekára egy hordozható EKG készüléket rögzítenek fel. A készülék a szív elektromos tevékenységét rögzíti a napi rutinfeladatok végzése közben, egyedüli kérés, hogy a készüléket ne érje víz.
Esemény monitor: Ezt a hordozható EKG készüléket otthon kell tartani és akkor kell felhelyezni, amikor szívritmuszavar érzése jelentkezik.
Echokardiográfia: A szakrendelésen elvégezhető vizsgálat során egy vizsgálófejet helyeznek a mellkasra, ami a szív méretéről, szerkezetéről és mozgásáról ad tájékoztatást. Itt leginkább a ritmuszavarhoz vezető morfológiai eltérések deríthetők ki.
Aktív monitorozás
Stressz teszt: Mivel bizonyos szívritmuszavarok fizikai terhelésre, mozgásra jelentkeznek, ezért a betegnek szobabiciklit kell tekernie, vagy futópadon futnia, fokozatosan emelkedő ellenállással szemben. Mozgás közben a szív működését EKG-val rögzítik. Ha a beteg nem tud mozogni, vagy az részére fájdalmat okoz, a szív terhelését gyógyszeres úton fokozzák.
Billenő asztalos vizsgálat. Visszatérő ájulásos rosszullétek kivizsgálásra alkalmazzák. A beteget ilyenkor egy billenő asztalra fektetik, és megvizsgálják, hogy mi történik, ha az asztal lassan álló helyzetbe megy át. Eközben a szívfrekvenciát és a vérnyomást folyamatosan monitorozzák.
Elektorfiziológiás vizsgálat: A vizsgálat során vékony csöveket (katétereket) juttatnak fel az ereken keresztül a szívüregbe. Elektródák térképezik fel a szívben futó elektromos impulzusokat. A szívet különböző frekvenciákkal ingerelhetik, annak kimutatására, hogy melyek okoznak szívritmuszavart. (ez az eljárás klinikánkon nem elérhető, csak jól felszerelt kórházi körülmények között kivitelezhető).
Kezelése
Pacemakeres kezelés: Amennyiben a szívfrekvencia nem éri el az életvitelhez szükséges gyorsaságot, tünetek esetében egyik kezelési mód a pacemaker behelyezése. A szabályos időnként elektromos ingert leadó készülék behelyezése kisebb műtét, kórházi körülmények között végzik.
A pacemaker a szívritmust normalizálja, ezáltal a tüneteket mérsékli, vagy megszünteti. A pacemakert a kulcscsont közelében ültetik a bőr alá. Az eszköz nem nagyobb, mint egy zsebóra, és egy hosszú (akár egy évtizedig is) élettartamú elemmel működik. Ha a szívfrekvencia túlságosan lelassulna, vagy a szív leállna, a pacemaker elektromos impulzusokat juttat el a szívbe.
A pacemaker működése a beültető intézet protokollja szerint rendszeres időszakonként tünetmentes esetben is kontrollálandó.
Megelőzés
Nemcsak szívritmus zavarok, hanem általában szívünk megóvására javasolt a szívbarát életmód folytatása, vagyis egészséges táplálkozás, és rendszeres testmozgás. Kerülni kell az olyan élvezeti szerek használatát, mint kávé, alkohol, drog, mert ezeket fokozhatják a betegség kialakulásának esélyét. Próbálja meg csökkenteni a stresszt az életében!
Jó, ha tudja!
Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak szívritmuszavart. Erről mindig tájékozódjon kezelőorvosánál!
Kérdéseivel, panaszaival keresse fel invazív kardiológusunkat (Dr. Bokri György) Budapesten a II. kerületben, a Medve Medical Egészségközpontban!